Testo Ahová Eljutok

Életem egyszerû, nem tudom hová jutok, Egy biztos úton még ma elindulok. Tévedésbõl túl korán elengedtek, Úgy gondolták, sokáig melengettek. Célpont voltam, rám számoltak, Acél ajtók rám csukódtak. A napok hosszú sora megzavart, Hiszékeny életem naponta felkavart, felkavart. Nézd, üres két kezem, A köd elnyelte fejem! Dalaimat rád kiáltom, Nincs senkim, nincs semmim a világon, Nincs senkim, nincs semmim a világon, Nincs senkim, nincs semmim ezen a világon. Nevünket nem kell, hogy valahol jegyezzék, Életünk semmilyen, nem kell, hogy szeressék, Eljön a nap, hogy fejem nincs hol lehajtanom, De a jelenem a tiéd, vidd, neked adom, neked adom.