Testo Menedékhely

Látom, hogy nézed az embert a sarkon, Zsebébõl árut kínál. Az mondja, nem fogod megbánni, hidd el, Az övé a legtisztább. Most még csak tõled függ minden, Nem könnyû a valóság. Azt súgják néhányan, csináld csak bátran, Ez mindenen átsegít. Csak nem félsz egy csipetnyi fehér portól, Ami az égbe repít. Most még csak tõled függ minden, Nem könnyû a valóság. Mi vagyunk a hely, a menedékhely. Ne hallgass másra, hozzánk gyere el! Mi vagyunk a hely, a menedékhely. Ne hallgass másra, hozzánk gyere el! Hozzánk gyere el! Hozzánk gyere el! Nézd meg csak jobban a kínáló kezét Nézd meg a csábítót. A halál jelét hordja mind magán, ott van, A még nem is láthatót.